|
A SZIE PK és SZIE VKK nyelvvizsgahelye
Kétnyelvű ORIGÓ általános nyelvvizsgákat szervez angol és német nyelvből alap, közép és felsőfokon
Írásbeli vizsga egyéb nyelvekből is letehető a központ által szabályozott időpontokban a mi vizsgaalkalmainkon
tervezett nyelvvizsga időpontok és jelentkezési határidők:
| Az írásbeli vizsga időpontja |
A szóbeli vizsga időpontja |
Jelenkezési határidő |
| 2010.10.09. |
2010.10.12 |
2010.09.12. |
| 2010.11.06. |
még nincs időpont |
2010.10.10. |
Jelentkezés
Nyelvvizsgára minden 14. életévét betöltött magyar és nem magyar állampolgár jelentkezhet. A jelentkezési lapot olvashatóan, lehetőleg nyomtatott betűvel kell kitölteni és beküldeni abba az intézménybe, ahol a jelentkező vizsgázni akar. A jelentkezési lap mellé kérjük, csatolja a vizsgadíj és a szervezési díj befizetését igazoló csekkszelvényt.
Jelentkezési lap letölthető a www.itk.hu weboldalról, vagy beszerezhető a SZIE Gazdasági Hivatalában, Szitó Kláránál (Szabadság út. 2. Bolza-kastély 6. sz. iroda:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
06 66 311-511/1022). Aki nem tudja személyesen átvenni a csekkeket, postán is megkaphatja, amennyiben kéri és megadja az adatait (név és lakcím adatai kellenek). Ebben az esetben 100 Ft postaköltséget is felszámolunk.
Nyelvvizsgával kapcsolatos információk
Molnárné Krajcsovicz Magdolna adminisztrátor
Cím: 5540 Szarvas, Szabadság u. 1-3. Régi tanügyi épület I. emelet
Tel: 06-66 313-311 / 2146 vagy 06 20 825 6674
E-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
2008. május 1-től érvényes vizsgadíjak:
|
|
Szóbeli
('A' típusú)
|
Írásbeli
('B' típusú)
|
Komplex
('C' típusú)
|
|
Alapfok:
|
7.600 Ft
|
8.300 Ft
|
15.900 Ft
|
|
Középfok:
|
8.400 Ft
|
10.500 Ft
|
18.900 Ft
|
|
Felsőfok:
|
8.950 Ft
|
10.900 Ft
|
19.850 Ft
|
Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ a nyelvvizsgadíjak változtatásának jogát fenntartja
Vizsgahalasztás
Ha a vizsgázó a számára kijelölt időpontban nem tud a vizsgán megjelenni, a vizsga előtt vagy a vizsga után nem később, mint 10 nap elteltével írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérheti a vizsga elhalasztását. Halasztás az első vizsgaidőponttól számított 6 hónapon belüli vizsgaidőszakra kérhető 2700Ft külön-eljárási díj fejében. Vizsgahalasztás csak egy alkalommal engedélyezhető!
További információk:
http://www.itk.hu/
Vizsgával kapcsolatos letölthető űrlapok:
http://www.itk.hu/egyeb/urlap/nyomtatvany.htm
Írásbeli minta-vizsgafeladatok - megoldási javaslattal:
http://www.itk.hu/vanyagok/
Az ITK ORIGÓ vizsgarendszer tájékoztatója:
Változás!
A B1 (alapfokú) vizsga szóbeli része 2009. január 1-jétől hallás utáni készséget mérő feladattal (labor) bővül. A feladatlap 2 szöveget tartalmaz, a feladat típusa pl.: igen-nem jelölés, szöveg kiegészítés, összepárosítás stb. lehet. A feladat 10 pontot ér és a szóbeli vizsga része.
A B1 (alapfokú) vizsga írásbeli részében 2009. január 1-jétől közvetítő készséget ellenőrző feladat lesz. A feladatok száma nem változik (űrlap kitöltése helyett lesz az új feladat).
2009. január 1-jétől készségenként min. 40%-ot el kell érni (szóbeli és írásbeli vizsgán is). A vizsga továbbra is 60%-tól sikeres.
További információk az ITK Origó nyelvvizsgáról: www.itk.hu
Az Idegennyelvi Továbbképző Központ általános nyelvi anyagú, kétnyelvű vizsgákat szervez három szinten: alap-, közép- és felsőfokon.
Az ITK nyelvvizsgarendszere alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga fokonként 3 típusban ('A','B' és 'C') tehető le.
Az 'A' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó "beszédértés + beszédkészség" mérésére szolgáló feladatokból vizsgázik. Az 'A' típusú vizsgák körülbelüli időtartama: alapfokon 10 perc, középfokon 15 perc, felsőfokon 20 perc. A szóbeli vizsgát két főből álló bizottság bonyolítja le. Közép- és felsőfokon a laborfeladat megoldására kb. 20 perc áll rendelkezésre.
A 'B' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó "íráskészség + olvasott szöveg értése" mérésére szolgáló feladatokat old meg nyomtatott szótár segítségével, valamint közép- és felsőfokon 50 egységből álló nyelvtani, lexikai tesztet szótár nélkül. A 'B' típusú vizsgák időtartama: alapfokon 1 óra; középfokon 3 és fél óra; felsőfokon 4 és fél óra, amelyből közép- és felsőfokon a teszt megoldására 30 perc jut.
A feladatlapok szintenként eltérő színűek, fotót és grafikát tartalmazhatnak.
A 'C' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó mind a négy készség (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, olvasott szöveg értése) mérésére szolgáló feladatokat old meg.
A vizsga mindegyik típusban és mindhárom fokon akkor sikeres, ha a jelölt a feladatokat legalább 60%-os eredménnyel oldja meg. 60% alatti teljesítmény esetén az értesítőben a "nem felelt meg" minősítés szerepel.
A nyelvvizsgán elérhető pontszámok:
|
Alapfok
|
'A' típus
|
60 pont
|
(minimum: 36)
|
|
|
'B' típus
|
100 pont
|
(minimum: 60)
|
|
Középfok
|
'A' típus
|
70 pont
|
(minimum: 42)
|
|
|
'B' típus
|
100 pont
|
(minimum: 60)
|
|
Felsőfok
|
'A' típus
|
85 pont
|
(minimum: 51)
|
|
|
'B' típus
|
100 pont
|
(minimum: 60)
|
Vizsgaeredmények:
A vizsgázó szóbeli vizsgájának eredményéről előzetes - nem hivatalos - tájékoztatást kaphat személyesen a szóbeli vizsgát követően kifüggesztett gyorslista útján, valamint az Interneten, a vizsgaközpont honlapján, oly módon, hogy a vizsgára való jelentkezéskor kapott személyes - titkos - kódját megadja.
A vizsgadolgozatok kijavítása és az adminisztrációs teendők elvégzése után, a vizsga időpontjától számított nyolc-tíz héten belül a vizsgázó postai úton kapja meg az 'A', 'B' vagy 'C' típusú bizonyítványt, attól függően, hogy milyen vizsgán felelt meg.
Változások az Origó nyelvvizsga rendszerben
2006 szeptemberétől az ELTE ITK által szervezett ORIGÓ vizsgarendszerében kisebb változások történtek. A változások oka, hogy az államilag elismert vizsgaközpontok nyelvvizsgáit hozzá kell illeszteni az Európa Tanács által kidolgozott egységes tudásszintekhez. A feladatok típusa és jellege nem változik, ahogy az összpontszám és a megfeleléshez szükséges 60%-os teljesítményküszöb sem.
A szóbeli vizsgán valamennyi szinten nagyobb hangsúlyt kap a kommunikatív érték, miközben a nyelvhelyesség aránya az összpontszámon belül csökken. Az írásbeli vizsgán közép- és felsőfokon is van változás: a fordítási (és felsőfokon a tömörítési) feladatok pontjainak száma csökken, míg a fogalmazásé és a szövegértésé nő. A feladatok terjedelme és nehézségi foka természetesen nem változik.
A pontozás az egyes szinteken és vizsgatípusoknál a következőképpen alakul:
SZÓBELI
Alapfok
Kommunikatív érték: 20 (15 helyett)
Szókincs: 15
Nyelvhelyesség: 10
Kiejtés: megszűnik, beépül a kommunikatív értékbe.
Beszédértés: 15
Középfok
Kommunikatív érték: 25 (15 helyett)
Szókincs: 15
Nyelvhelyesség: 10 (15 helyett)
Kiejtés: megszűnik, beépül a kommunikatív értékbe.
Beszédértés: 5
Gépi hang értése: 15
Felsőfok
Kommunikatív érték: 30 (20 helyett)
Szókincs: 20
Nyelvhelyesség: 15 (20 helyett)
Kiejtés: megszűnik, beépül a kommunikatív értékbe.
Beszédértés: 5
Gépi hang értése: 15
ÍRÁSBELI
Alapfok (nincs változás)
Olvasáskészséget mérő feladat: 40
Olvasás- és íráskészséget mérő feladat: 20
Íráskészséget mérő feladat: 40
Középfok
Teszt: 15
Magyar szöveg fordítása idegen nyelvre: 20 (25 helyett)
Irányított fogalmazás 20 (15 helyett)
Fordítás idegen nyelvről magyarra: 20 (25 helyett)
Szövegértést ellenőrző feladat: 25 (20 helyett)
Felsőfok
Teszt: 15
Magyar szöveg tömörítése idegen nyelven: 20 (25 helyett)
Irányított fogalmazás 20 (15 helyett)
Fordítás idegen nyelvről magyarra: 20 (25 helyett)
Szövegértést ellenőrző feladat: 25 (20 helyett)
2006. szeptemberétől a nyelvvizsga bizonyítványok már tartalmazzák az Európa Tanács Közös Európai referenciakerete (KER) szerinti besorolás szintjeit is.
|
Az államilag elismert nyelvvizsgák
|
Az ELTE ITK vizsgarendszerének szintjei
|
Az Európai Tanács
hatfokú skálájának szintjei
|
|
Nem akkreditálható
|
|
C2
|
|
Felsőfok
|
ELTE ITK ORIGÓ felsőfok
Szóbeli (A)
Írásbeli (B)
Komplex (C)
|
C1
|
|
Középfok
|
ELTE ITK ORIGÓ középfok
Szóbeli (A)
Írásbeli (B)
Komplex (C)
|
B2
|
|
Alapfok
|
ELTE ITK ORIGÓ alapfok
Szóbeli (A)
Írásbeli (B)
Komplex (C)
|
B1
|
|
Nem akkreditálható
|
Belépő szint
(csak magyar mint idegen nyelvből)
|
A2
|
|
Nem akkreditálható
|
|
A1
|
A szóbeli vizsga témalistája
Élő idegen nyelvek
Alapfok
- TALÁLKOZÁS (bemutatkozás, üdvözlés, búcsú)
- CSALÁD (a vizsgázó személyi adatai és családja)
- LAKÓHELY (a vizsgázó lakcíme, lakásának és környékének rövid bemutatása)
- MUNKA (a vizsgázó foglalkozása, munkája és munkaköre)
- TANULÁS (nyelvtanulás, az iskola, tantárgyak, tanárok bemutatása)
- UTAZÁS VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN (villamoson, autóbuszon, metrón; jegyváltás, jegykezelés, járművek indulása, érkezése, útvonala)
- UTAZÁS TAXIVAL (taxirendelés, cím közlése, fizetés)
- UTAZÁS AUTÓN (parkolás, benzinvásárlás, autójavítás)
- UTAZÁS VONATTAL, REPÜLŐGÉPEN, TÁVOLSÁGI BUSSZAL (állomás, pályaudvar, jegyváltás, indulás, útvonal, érkezés, jegykezelés)
- KÜLFÖLDI UTAZÁS (utazási iroda, útlevél- és vámvizsgálat, pénzváltás)
- POSTA (levél- és táviratfeladás)
- TELEFON (felvilágosítás a telefon használatáról, telefonálás)
- SZÁLLODA (fizetővendég-szolgálat, kemping szállásrendelés, megérkezés, adatlap kitöltése, szolgáltatások igénybevétele, távozás)
- ÉTTEREM (helyfoglalás, rendelés, fontosabb ételek, italok, fizetés)
- VENDÉGSÉG (vendégek fogadása, bemutatás, kínálás, vendégségben udvarias viselkedés)
- BEVÁSÁRLÁS (vásárlás áruházban, üzletekben, a legfontosabb élelmiszerek, öltözködési és háztartási cikkek nevei)
- MOZIBAN, SZÍNHÁZBAN (műsor, jegyrendelés, jegyváltás)
- ORVOSNÁL (közérzet, gyakoribb betegségek)
- SPORT (milyen sportág érdekli, milyen sportot űz)
- IDŐ, IDŐJÁRÁS (napi időjárás, évszakok)
Középfok
1. ÉN ÉS A CSALÁDOM
|
|
bemutatkozás
|
|
|
személyes információk
|
|
|
a család, barátok, rokonok bemutatása
|
|
|
saját maga és családtagjai foglalkozása. ezzel kapcsolatos tervek, elképzelések
|
|
|
harmadik személy külső megjelenésének, belső tulajdonságainak, szokásainak leírása
|
|
|
családi ünnepek, családi tradíciók
|
2. AZ OTTHON ÉS A SZŰKEBB KÖRNYEZET
|
|
a ház vagy lakás leírása
|
|
|
a környék és a környezet leírása
|
|
|
a város v. település, ill. kerület bemutatása, ahol lakik
|
|
|
otthonteremtés, lakáshelyzet; az ideális lakóhely
|
|
|
a lakásfenntartás kérdései (költségek)
|
|
|
diákszálló, albérlet: házirend, lehetőségek és tiltások
|
|
|
generációk együttélése
|
|
|
munkák a házban és a ház körül
|
3. A MUNKA VILÁGA, NAPI TEVÉKENYSÉG
|
|
szokásos napi tevékenység otthon és a munkahelyen
|
|
|
munkahely, munkakör, további tervek
|
|
|
pályaválasztás
|
|
|
népszerű foglalkozások, kereseti lehetőségek
|
|
|
munkahelyi körülmények: előmenetel, munkával kapcsolatos problémák
|
|
|
munkahelyszerzés, munkanélküliség, szociális problémák
|
4. A TANULÁS VILÁGA
|
|
a tanulással kapcsolatos napi tevékenység
|
|
|
iskolájával, a tantárgyakkal, tanárokkal kapcsolatos információk
|
|
|
iskolai hagyományok, iskolai élmények
|
|
|
szervezett és önálló tanulás, egész életen át tartó tanulás
|
|
|
iskolatípusok, vizsgák, értékelés, osztályzás
|
5. KAPCSOLATOK MÁS EMBEREKKEL: MAGÁNÉLET ÉS KÖZÉLET
|
|
barátok, ismerősök, iskola- és munkatársak
|
|
|
öltözködés, divat
|
|
|
összejövetelek, egyesületi és klubélet, levelezés
|
|
|
társasági élet
|
|
|
civil szervezetek
|
|
|
közbiztonság
|
6. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS, KULTÚRA
|
|
a szabadidő eltöltése, szórakozási lehetőségek
|
|
|
egyéni érdeklődés, hobbik
|
|
|
színház, mozi, opera, koncert
|
|
|
tévé (műsorfajták), újság, rádió
|
|
|
olvasás: könyvtár, olvasmányok, kedvenc könyve
|
7. EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, SPORT
|
|
testi és lelki egészség, egészséges életmód
|
|
|
testápolás
|
|
|
betegség megelőzése, a betegség kezelése, betegápolás
|
|
|
orvosnál
|
|
|
gyógyszerek, gyógymódok
|
|
|
orvosi szolgáltatások, biztosítás
|
|
|
dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás
|
|
|
sport: sportolási lehetőségek, sportágak
|
|
|
tömegsport és versenysport
|
8. VÁSÁRLÁS ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
|
|
vásárlás, különösen élelmiszer, ruha és háztartási cikkek vásárlása
|
|
|
vásárlási lehetőségek és tapasztalatok
|
|
|
árak, a fizetés módjai
|
|
|
különböző üzlettípusok
|
|
|
vásárlási szokások, ajándékozás
|
|
|
hirdetések, reklám
|
|
|
szolgáltatások: posta, telefon, bank, Internet, rendőrség, diplomáciai képviselet, autójavítás, fodrász, tisztító, stb.
|
|
|
a szolgáltatások leírása, ezzel kapcsolatos tapasztalatok
|
9. UTAZÁS
|
|
utazási formák: üzleti út és turistaút, egyéni és szervezett utazás
|
|
|
utazás autóval, vonattal, hajóval és repülővel, ezek használata üzleti út és nyaralás során
|
|
|
szálláslehetőségek, kemping
|
|
|
utazási irodai szolgáltatások
|
|
|
utazási élmények
|
|
|
a külföldi tartózkodással kapcsolatos tudnivalók
|
10. ÉTKEZÉS
|
|
étkezési szokások
|
|
|
étterem és más vendéglátó helyek
|
|
|
egészséges étkezés
|
|
|
egy-két étel elkészítése
|
|
|
otthoni vendéglátás, meghívás
|
|
|
a magyar konyha jellegzetességei
|
11. KÖZLEKEDÉS
|
|
helyi és távolsági közlekedés leírása (megközelítési lehetőségek)
|
|
|
közlekedési eszközök (tömegközlekedés, autó, kerékpár, egyéb)
|
|
|
autótartás
|
|
|
jogosítvány
|
|
|
esélyegyenlőség a közlekedésben (idősek, kisgyerekkel közlekedők, gyerekek, mozgássérültek)
|
|
|
közlekedési szabályok, közlekedési morál (autóvezetők és gyalogosok, járműveken utazók, motorosok, kerékpárosok)
|
|
|
közlekedési gondok, közlekedésfejlesztés
|
|
|
közlekedésbiztonság
|
12. KOMMUNIKÁCIÓ
|
|
az idegen nyelvek szerepe és fontossága
|
|
|
nyelvtanulási módszerek és lehetőségek
|
|
|
a számítógép szerepe a mindennapokban
|
|
|
Internet
|
|
|
a számítógép előnyei és hátrányai
|
|
|
tömegtájékoztatás és véleményformálás (tévé, rádió, sajtó)
|
|
|
a kapcsolattartás egyéb eszközei (telefon, fax, mobil)
|
13. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK, A TERMÉSZET VILÁGA
|
|
természeti környezetünk (növények, állatok)
|
|
|
éghajlat
|
|
|
a környezetünket fenyegető veszélyek
|
|
|
mindennapi környezetvédelem (a környezet tisztasága, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, újrahasznosítás)
|
|
|
időjárás: az évszakokra jellemző időjárás, aktuális időjárás
|
14. MAGYARORSZÁG
|
|
Magyarország természeti értékei
|
|
|
tájak, egy-egy város leírása, turisztikai nevezetességek
|
|
|
alapvető földrajzi és történelmi ismeretek
|
|
|
a főváros és/vagy szülővárosa legfontosabb nevezetességei
|
|
|
hagyományos és nemzeti ünnepek
|
|
|
szokások
|
|
|
nemzetiségek Magyarországon, magyar nemzetiségek más országokban
|
|
|
kulturális értékeink
|
|
|
Magyarország politikai berendezkedése (államforma, többpártrendszer, parlament, önkormányzatok)
|
15. A CÉLNYELV ORSZÁGA(I) ÉS AZ EU
|
|
a célnyelvi ország(ok) főbb jellemzői (fekvés, nagyság, főváros, pénznem, államforma, parlament)
|
|
|
a legismertebb földrajzi értékek (éghajlat, tájak, városok) és turisztikai nevezetességek
|
|
|
néhány történelmi esemény
|
|
|
ismertebb ünnepek, szokások
|
|
|
a mindennapok kultúrája (étkezés, közlekedés, a társas érintkezés formái)
|
|
|
kulturális értékek
|
Felsőfok
A felsőfokú vizsga témakörei részben megegyeznek a középfokúéval - természetesen itt magasabb szintű nyelvi megoldásokat várunk el -, és részben az alábbi témákkal egészülnek ki. Ezúttal példaképpen néhány kérdésen is bemutatjuk a téma egyik lehetséges felvetését.
1. EGYÉN ÉS CSALÁD
1.1
Család és társadalom: A család és a házasság intézményének problémái; a gyermekszaporulat, a családi pótlék, az állami gondozás. Korai vagy késői házasság, a házasságra való felkészülés. A válás és a válás következményei.
|
|
Válságban van-e a házasság / család? Miért (nem)?
|
|
|
Hogyan függ össze az életszínvonal és a gyermekek száma?
|
|
|
Érdemes-e sok gyermeket vállalni?
|
|
|
Miért kerül sok gyerek állami gondozásba?
|
|
|
Sikeresek-e a házassági hirdetések és a társkereső intézmények? Mi ennek az oka?
|
|
|
Mennyire lehet valaki független a házasságon belül?
|
|
|
Miért sok a válás? Milyen következményei vannak a válásnak?
|
|
|
Miért veszekszik a legtöbb házaspár? Milyen lenne az ideális férj/feleség?
|
1.2
Generációs különbségek. Az idősek problémái. Generációk együttélése: segítség vagy konfliktusforrás? A fiatalok lehetőségei az önálló életre.
|
|
Adjanak-e tanácsot a szülők a fiatalok gondjaiban?
|
|
|
Támogassák-e a szülők felnőtt gyermekeiket?
|
|
|
Miért magányos sok idős ember?
|
|
|
Mi a véleménye a nyugdíjrendszerről?
|
|
|
Megfelelően gondoskodik-e az állam, illetve a társadalom az idősekről?
|
|
|
Miért (nem) menne idősek otthonába élete utolsó szakaszában?
|
1.3
Iskolai és iskolán kívüli nevelés. Nevelési elvek.
|
|
Szigorúan vagy engedékenyen neveljünk-e?
|
|
|
A család vagy az iskola hatása erősebb a nevelésben?
|
|
|
Milyen iskolán kívüli nevelő hatások érik a fiatalokat?
|
|
|
Milyen szerepet játszanak ma az ifjúsági szervezetek?
|
|
|
Hogyan és miért lesz valakiből fiatalkorú bűnöző?
|
2. LAKÓHELY, A SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZET
2.1.
Lakástípusok: családi ház, öröklakás, bérlakás. Különbségeik, előnyeik és hátrányaik. Lakáshiány, lakásépítés, ingatlanárak.
|
|
Van-e lakáshiány és mik az okai?
|
|
|
Mennyiben kielégítő megoldás az albérlet?
|
|
|
Milyen változások vannak/lesznek a lakásépítés területén?
|
2.2.
Korszerű lakás, ideális otthon. Külföldi és hazai lakásigények. A lakótelepeken jelentkező problémák (elmagányosodás, slum-ök kialakulása).
|
|
Milyen méretű lakás szükséges a normális életvitelhez?
|
|
|
Hol épüljenek az új lakások? Le kell-e bontani a régi városrészeket?
|
2.3.
A szűkebb környezet problémái. Lakóhelye kommunális ellátottsága. Az önkormányzat tevékenysége a településért. Környezetszennyezés és mindennapi környezetvédelem a településen, ahol lakik (szemét és mérgező anyagok elhelyezése; a levegő, vizek, talaj szennyezettsége, ill. védelme).
|
|
Miképpen kezeli az önkormányzat a település gondjait?
|
|
|
Milyen fejlesztések vannak folyamatban (úthálózat, közellátás, egészségügyi és időskori ellátás, kulturális intézmények, stb.)?
|
|
|
A környezetszennyezés milyen példáival találkozik lakóhelyén? Milyen intézkedéseket tervez az önkormányzat ezek megszüntetésére?
|
|
|
Milyen civil kezdeményezéseket ismer, ill. látna szükségesnek a környezet kímélése érdekében?
|
2.4.
A tágabb környezet problémái: világméretű környezeti gondok (túlnépesedés, éhínség a harmadik világban, a természeti környezetet fenyegető tendenciák: éghajlatváltozás, ózonlyuk, egyéb).
|
|
Megfelelőnek tartja-e, ahogy a nemzetközi szervezetek a fent felsorolt problémákat kezelik? Kinek kellene aktívabban fellépni?
|
|
|
Miképp lehetne a fent említett, az emberi életet fenyegető folyamatokat feltartóztatni?
|
3. A MUNKA ÉS A TANULÁS VILÁGA
3.1.
Pályaválasztás, felkészülés a továbbtanulásra; esélyegyenlőség; pályamódosítás.
|
|
Mely tudományterületek iránt érdeklődnek leginkább a továbbtanulók, és melyek iránt nem? Mi ennek az oka?
|
|
|
Mik a sikeres felvételi feltételei?
|
|
|
Milyen célt szolgálnak a "fizetős" egyetemek és főiskolák?
|
|
|
Miért módosítja manapság sok fiatal a pályáját?
|
|
|
Milyen lehetőségek vannak külföldi tanulmányutakra és ösztöndíjakra?
|
|
|
Ismer-e az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseket? Van-e valójában esélyegyenlőség?
|
3.2.
Érvényesülés, szakmai karrier. Az egyes szakmák társadalmi presztízse. A szellemi és fizikai munka megbecsülése. Továbbképzés és átképzés. Munkanélküliség. Női munkaerő, nők a vezetésben.
|
|
Igazságosnak tartja-e az egyes szakmák erkölcsi és anyagi elismertségét?
|
|
|
Mely szakterületek vannak különösen hátrányos helyzetben, és milyen következményekkel jár ez?
|
|
|
Miért vállalnak sokan a 8 órai munkán túl is alkalmi megbízásokat?
|
|
|
Ki csinál ma karriert Magyarországon?
|
|
|
Milyen hatással van a munkanélküliség a vállalati munkára és a munkafegyelemre?
|
|
|
Milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a munkanélküliek számát? Mi várható ezen a téren az esetleges EU-csatlakozástól?
|
|
|
Megfelelően gondoskodik-e a társadalom a hajléktalanokról?
|
3.3.
Kisvállalkozások és multik Magyarországon. Adózás, árak és bérek. Szürke- és feketegazdaság
|
|
Milyen előnyei és hátrányai vannak a multik jelenlétének a magyar gazdaságban?
|
|
|
Helyes-e, hogy a külföldi beruházásokat az állam különféle kedvezményekkel támogatja?
|
|
|
Miért (nem) igazságos az adórendszer?
|
|
|
Kik érdemelnének nagyobb adókedvezményt?
|
|
|
Hogyan lehetne megadóztatni a láthatatlan jövedelmeket?
|
4. ÉTKEZÉS
4.1
Egészséges és egészségtelen táplálkozás; a helytelen táplálkozás következményei; rossz fogak, túltápláltság és fogyókúra; árak és egészséges étrend. A magyar konyha, összehasonlítva más országok konyhájával; viselkedés étkezés közben, az étkezéssel és ivással kapcsolatos szokások Magyarországon és külföldön. Italfogyasztás, alkoholizmus, az alkoholizmus okai és következményei.
|
|
Miért nehéz a táplálkozási szokásokon változtatni?
|
|
|
Miért sikertelen gyakran a fogyókúra?
|
|
|
Helyeselné-e a teljes alkoholtilalmat?
|
|
|
Miért divatosak a szakácskönyvek?
|
|
|
Mi a véleménye a vegetarianizmusról?
|
4.2.
Éttermek, vendéglők, önkiszolgálás itthon és külföldön.
|
|
Milyen vendéglátó-ipari létesítményeket ajánlana külföldi barátainak?
|
|
|
Milyen étkezési lehetőségek vannak az utcán?
|
|
|
Miért (nem) kedveli ezeket?
|
5. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM
5.1.
Piac, áruellátás, választék, minőség. Bevásárlóközpontok és hagyományos kereskedelem. Piacok. Hirdetések, reklámok. Feketekereskedelem.
· Mennyiben (nem) jelentenek a hipermarketek és bevásárlóközpontok magasabb színvonalú kereskedelmet?
· Kedvezően hat-e a piac az árak és a kínálat alakulására?
· Miért zár be sok kis üzlet, és milyen következményekkel jár ez?
· Érdemes-e külföldön vásárolni?
5.2.
Pénzforgalom, bank, biztosító; hitelek, befektetések, valutavásárlás.
|
|
Miért (nem) jó a divatot követni?
|
|
|
Milyen tényezők befolyásolják a divatot?
|
|
|
Mi a véleménye a jelenlegi divatról?
|
5.3.
Divatigények és kereskedelem. Divatirányzatok, divat és árak, divat az öltözködésben és más területen.
|
|
Miért nem érdemes az aluljáróban pénzt váltani?
|
|
|
Milyen bankkölcsönökről tud (házépítés, áruvásárlás stb.) és milyen feltételekkel?
|
6. EGÉSZSÉGÜGY, SPORT, IDŐJÁRÁS
6.1.
Egészségvédelem, az egészséges életmód feltételei és magyarországi lehetőségei. Betegség, orvosnál.
|
|
Milyen a jó orvos?
|
|
|
Milyen a jó orvos-beteg kapcsolat?
|
|
|
Mennyiben befolyásolja a szociális helyzet az egyén egészségét, életmódját?
|
|
|
Meg kell-e mondani a betegnek az igazat?
|
6.2.
Társadalombiztosítás, egészségügy. Népességcsökkenés, családi pótlék, nyugdíjrendszer.
|
|
Milyen alapvető problémákkal szembesül a beteg a magyar egészségügyben?
|
|
|
Miért kevés a gyerek és sok a nyugdíjas?
|
|
|
Lehet-e a népességnövekedést befolyásolni?
|
6.3.
Orvostudomány, civilizációs betegségek és elterjedésük, veszélyességük, szervátültetés. Természetgyógyászat. Gyógyszerfogyasztás, gyógyszerárak.
|
|
Hogyan lehet kiszűrni a természetgyógyászatban a sarlatánokat?
|
|
|
Milyen új betegségek jelentek meg?
|
|
|
Melyeket lehet összefüggésbe hozni a környezeti ártalmakkal?
|
|
|
Milyen orvosi és erkölcsi problémákat vetnek fel a szervátültetések?
|
6.4.
A dohányzás, ital, kábítószerek terjedése. A fertőző betegségek problémái, okai, gyógyításuk, megelőzések.
|
|
Miért szorítja ki az amatőr sportot a profizmus?
|
|
|
Milyen sportágak népszerűek nálunk?
|
|
|
Milyen új sportágakat ismer és hogy tetszenek ezek?
|
6.5.
A sport szerepe az egészség megőrzésében és nevelésben. A sport, a sportolók helyzete Magyarországon és a célország(ok)ban. A sport az egyén életében, sportolási lehetőségek.
|
|
Mi veszélyesebb társadalmilag: az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás?
|
|
|
Mit tehet a szülő, az iskola és a társadalom a fiatalkorúak drogfogyasztása ellen?
|
|
|
Mire költsön többet az állam: a megelőzésre vagy a rehabilitációra?
|
7. KÖZLEKEDÉS
7.1.
Közlekedési morál, szabálytalanságok, udvariasság és türelmetlenség. Különbségek a hazai és a külföldi (pl. célországi) viszonyok között.
|
|
Melyik KRESZ-szabályokat sértik meg leggyakrabban a magyar autósok?
|
|
|
Megfelelőnek tartja-e a bírságolások mértékét?
|
|
|
Milyen változtatásokat javasolna egy hatékonyabb közlekedésszabályozás érdekében?
|
7.2.
Baleset, balesetek megelőzése, a balesetek okai, ittas vezetés. Jogosítvány, a jogosítvány megszerzése. Autógondok: az autó tárolása, kiválasztása, parkolás. Autótípusok. Autólopások. Az autó karbantartása. Meghibásodás, szervizek.
|
|
Mit tegyünk, ha közlekedési balesetet látunk?
|
|
|
Miért veszélyesek a régi autók?
|
|
|
Milyen sebességgel célszerű közlekedni az autópályán?
|
|
|
Melyek a legmegbízhatóbb autótípusok?
|
7.3.
A közlekedés fejlődése és fejlesztése. Budapest, ill. lakóhelye közlekedési gondjai. Tömegközlekedés a nagyvárosokban. Metróépítés, hidak és autópályák tervei.
|
|
Milyen hatással lehet egy autópálya megépítése az adott régió fejlődésére?
|
|
|
Melyik autópálya megépítését tartja a legégetőbbnek?
|
|
|
Hogyan reagálnak az autósok arra, ha drága a matrica?
|
|
|
Hogy válnak be az egyes járművek a tömegközlekedésben?
|
| |
Melyek az autóhasználat leküzdhetetlen korlátai? |
| |
Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok? |
7.4.
Közlekedés és környezetvédelem: Úthálózat vagy vasúthálózat, kamionok vagy vasút. A magyar vasutak helyzete. Közlekedés a célország(ok)ban és az EU-ban. Az áruszállítás alkalmas eszközei. A vám és a határátlépés problémái. A környezet kímélése és az energiatakarékosság szempontjai a közlekedés fejlesztésében: EU-tervek.
|
|
Melyek az autóhasználat leküzdhetetlen korlátai?
|
|
|
Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok?
|
8. SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ
8.1.
Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési, szórakozási formák. Tévé és mozi, tévé és olvasás, tévé és egészségtelen életmód, tévé és meccs, tévé és videó, tévé és rádió. Az egyes csatornák műsorválasztéka, vételi lehetőségek. Számítógépes játékok, Internet, színházi élet Magyarországon és a célország(ok)ban.
|
|
Miért nincsen közönsége a magyar filmeknek?
|
|
|
Mi a különbség egy színházi előadás és annak televíziós közvetítése között?
|
|
|
Mi a véleménye a "modern" színházi rendezésről?
|
|
|
Milyen hatással van a piacosítás a kulturális életre?
|
|
|
Milyen példákat és ellenpéldákat ismer arra, hogy a kultúra is áru?
|
|
|
Mi a véleménye a tévéreklámokról?
|
8.2.
Közművelődési lehetőségek, kulturális élet városon és falun. A művelődési házak, faluházak feladatai és gondjai. Múzeumok és közművelődés. Zene: cigányzene, népzene, klasszikus- és popzene, zeneoktatás. Felnőttoktatás, korszerű műveltség. Képzőművészet, művészeti nevelés. A sajtó szerepe
|
|
Mire alkalmas és mire nem a mobiltelefon?
|
|
|
Teljesen ki fogja-e szorítani a levelezést a drótposta (e-mail)?
|
|
|
Megfelelően helyettesíti-e a tévé és a világháló a társas összejöveteleket?
|
|
|
Milyen civil szervezetet ismer, amelynek szívesen tagja lenne?
|
8.3.
Kapcsolattartás korunkban: telefon, mobiltelefon. Levelezés és e-mail. A társas összejövetelek az egyes korosztályokban: civil szervezetek, sportegyesületek, ifjúsági szervezetek, klubok.
|
|
Miért nem tudják a művelődési házak betölteni a funkciójukat?
|
|
|
Mi tartozik bele az "általános műveltség" fogalmába?
|
|
|
Hogyan lehetne elérni, hogy az értéktelen művészet helyett az értékeset pártolja a közönség?
|
|
|
Milyen nálunk a mozik látogatottsága?
|
|
|
Mit gondolnak a külföldiek a cigányzenéről?
|
9. UTAZÁS KÜLFÖLDRE ÉS A CÉLNYELV ORSZÁGÁBA
9.1.
A külföldi utakon szerzett tapasztalatok és élmények.
|
|
Melyik külföldi útján volt olyan élménye, tapasztalata, amiből fontos tanulságot vont le a maga számára?
|
|
|
Melyik város, ill. milyen látnivaló emléke bizonyult a legmaradandóbbnak és miért?
|
|
|
Mit tudnak a külföldiek az utazási tapasztalatai szerint rólunk és országunkról?
|
9.2.
Ismerkedés a célnyelv országával, annak kultúrájával. A hazaitól eltérő hagyományok és szokások. Az ismert tájak, városok, országrészek jellegzetességei. Tapasztalatok az emberi kapcsolatokról, a légkörről, a mienktől eltérő politikai berendezkedésről, társadalmi csoportokról, gazdasági helyzetről, munkaerkölcsről, stb
|
|
Megismerte-e a célországban elterjedt valamelyik nyelvjárást és milyen hatása volt annak az első mondatoknál?
|
|
|
Milyen tapasztalatokat szerzett a célnyelv országa(i)ban az iskolákról?
|
|
|
Kedvesebbek vagy hűvösebbek ott az emberek az idegenekhez?
|
|
|
Könnyű velük a barátkozás?
|
Megjegyzés: Természetesen nem mindenki volt már külföldön és járt a célnyelv országa(i)ban. A tankönyvekből, nyelvkönyvekből, filmekből, a televízióból azonban minden vizsgázó szert tehetett a megfelelő ismeretekre a célnyelvi kultúra ilyen kérdéseiről.
10. MAGYARORSZÁG
10.1.
Magyarország társadalmi berendezkedése: választási rendszer, párt(ok), hatalmi ágak. Gazdasági kapcsolataink, exportképesség. Kapcsolataink és szerepünk Kelet-Közép-Európában. EU-felvételünk kérdései. Gazdaságunk fejlődése. Földrajzi helyzet és gazdaság: pl. az árvizek okai.
|
|
Melyek a legfontosabb, leghatékonyabban termelő gazdasági ágazatok?
|
|
|
Miért jelenthetnek problémát a magyar mezőgazdasági termékek az EU-ban?
|
|
|
Milyen aggodalomra adhatnak okot a magyar munkavállalók az EU-ban?
|
10.2.
A magyar nyelv eredete, fejlődése; a nyelvhasználat problémái, a durva, ill. szegényes beszéd okai
|
|
Melyik nyelvre hasonlít a magyar és mennyire?
|
|
|
Hol beszélik a rokon nyelveket?
|
|
|
Miért nem elég jó az iskolai nyelvoktatás hatásfoka?
|
10.3.
A magyar történelem főbb eseményei és szereplői. Nagyszámú magyar kisebbség a szomszédos országokban: kettős identitás, ragaszkodás a magyar kultúrához. A kisebbségek jogai és helyzete Magyarországon. A legnagyobb kisebbség: a romák. Kulturális élet országunkban. A magyar kultúra a külföldiek szemében; közhelyek: csikós, gulyás, puszta, cigányzene stb. Bűnözés, közbiztonság
|
|
Milyen megújulást hozott Bartók és Kodály a zenében?
|
|
|
Mit tud Kossuth Lajosról, Petőfi Sándorról, Széchenyi Istvánról stb.?
|
|
|
Miért ment sok magyar tudós külföldre?
|
Megjegyzés: A témához szükséges műveltségi, ill. tájékozottsági elvárások nem haladják meg azt a szintet, amelyet a középiskolában tanult ismeretek és némi újságolvasás biztosít. A vizsga egyébként nem az általános műveltséget akarja felmérni, de figyelembe kell vennünk, hogy a hozzánk látogató külföldiek egy sor olyan kérdést tesznek fel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, és ezekre is kell tudnunk válaszolni.
Ötletek, javaslatok a szóbeli vizsgához
Spontán beszélgetés
|
|
igyekezz oldottan és természetesen viselkedni
|
|
|
a beszélgetés során próbáld "eladni" magad és mondandód, semmiképp se érd be azzal, hogy igen-nemmel felelsz a kérdésekre
|
|
|
fogadd el, hogy a vizsgaszituációban olyasmit is elmondasz magadról egy idegennek, amit egyébként nem mondanál; amint kimész az ajtón, úgyis elfelejti; az alap- és középfokú vizsga azonban a hétköznapi élethez és személyes problémákhoz kötődik, ezért az ilyen jellegű témák megkerülhetetlenek
|
Önálló témakifejtés kép alapján
|
|
tudatosan (pl. a meglévő szókincsed alapján) válaszd ki a képet, ne esztétikai szempontok szerint
|
|
|
ötletek híján mondhatsz általánosságokat a kép kapcsán, de mindig maradj konkrét és ne mondd fel az otthon bevágott tankönyvek többé-kevésbé oda passzoló részeit
|
|
|
ne várj a vizsgáztató segítségére: gondolatmenete nem feltétlenül azonos a tiéddel és ez még meg is zavarhat
|
Szituációs párbeszéd
|
|
ne fordítsd a húzott cédulán szereplő szöveget, nem ez a feladat
|
|
|
éld át a szituációt és játszd el (pl. nyugodtan tegezheted a vizsgáztatót)
|
|
|
próbálj megoldani olyan helyzetet is, ami esetleg az "életben" is nehezen megy (pl. reklamálni tudni kell, ha hideg a leves a vendéglőben)
|
|
|
nem memória-vizsgán vagy: nyugodtan nézheted menet közben is a szövegedet
|
|
|
rugalmasan kezelheted a szerepedet, de ne rugaszkodj el tőle; ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj bele a részletekbe
|
Labor-feladat
|
|
a szöveg első meghallgatása során csak a globális, átfogó szövegértésre törekedj, hagyd a részleteket (középfokon még kétszer, felsőfokon még egyszer hallhatod ugyanazt)
|
|
|
ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra, ne ragadj le a részleteknél, mert a teljes történetből olyasmit is kihámozhatsz, amit önmagában talán nem is értettél pontosan.
|
Ötletek, javaslatok az írásbeli vizsgához
Magyar szöveg fordítása idegen nyelvre
|
|
ügyelj a szöveg összefüggéseire (nem egymástól független mondatokat fordítasz)
|
|
|
bízz a saját szókincsedben és ne akarj mindent ellenőrizni a szótárban, mert kicsúszol az időből
|
|
|
ne a vizsgán próbáld megtanulni a helyes szótárhasználatot, mert arra ott már nincs idő
|
|
|
egyes szavaknak számos jelentése van; nem biztos, hogy a legelső az, amire szükséged van
|
Irányított fogalmazás
|
|
ezt a feladatot valakinek címzed - képzeld magad elé az illetőt
|
|
|
összefüggő, életszerű szöveget írj (ne érd be az irányítási szempontok lefordításával)
|
|
|
a terjedelem túllépése nem növeli a munkád értékét - írj csak annyit, amennyi kell, de igényes szókinccsel
|
|
|
a megadott kettő közül csak egy témáról írj (erre egyébként a mellékelt utasításban föl is hívják a figyelmedet)
|
Fordítás idegen nyelvről
|
|
a fordításod legyen szabad, de ne szabados, azaz csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen, de ügyelj a tartalmi pontosságra
|
|
|
értsd meg a szöveg lényegét, mielőtt egy sort is leírnál - egy apró félreértésen, amihez makacsul ragaszkodsz, nagyon elcsúszhatsz
|
|
|
fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga
|
Olvasott szöveg értése
|
|
a kérdésekre magyarul válaszolj (amint erre írásban fel is hívják a figyelmedet)
|
|
|
nem a kerek megfogalmazás a fontos, hanem az információk teljeskörű összegyűjtése
|
|
|
egy kérdésre a választ nem mindig találod meg csak egy bekezdésben - olykor a szöveg különböző helyein találod meg, amire szükséged van
|
|
|
itt nem a fordítás a feladatod
|
|
|
ne magyarázd, értelmezd a szöveget, azért nem jár pont
|
|
